Fõoldal \ Szolgáltatások \ Képzés / Fejlesztés \ Szupervízió

Szupervízió

Szupervízió

A szupervízió olyan tanácsadási forma, amelynek központjában a dolgozó, hivatását gyakorló ember áll.

A szupervízió a munkahelyi kontextusban felmerülõ kommunikációs és együttmûködési problémákra reflektáló, a szupervizált saját tapasztalataiból kiinduló, és oda visszacsatoló, szerzõdésen alapuló tanulási folyamat.

Azt hívatott segíteni, hogy a résztvevõk rápillanthassanak a saját maguk által alkotott fogalmakra, eszközeikre, céljaikra és érzékelésük korlátjaira. A folyamat középpontjában a szupervizált személye áll, a megfigyelés a szupervizált gondolkodási mozgásához, fogalomalkotásához kapcsolódik és eszközt ad neki a gondolkodási lépések végrehajtásához, céljai elérése érdekében.

Lényegi eleme, fõ mûködésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte, aminek eredményeképpen a szupervizált az önreflexió egyre mélyebb elsajátításával rálát saját mûködési mechanizmusaira, s ezáltal - ha szükségesnek látja - képes lesz változtatni azokon.

A szupervízióban eseteken keresztül tekintünk rá az esethozó (szupervizált) problémáira. Azaz egy-egy konkrét elmondott eseten keresztül keressük a választ arra, hogy ez miért jelent problémát a szupervizált számára. A csoport tagjai és a szupervizor pedig kérdésekkel, visszatükrözéssel segítik õt rálátni a helyzetre, az abban való megnyilvánulásaira, mûködésére. Tehát nem abban segítünk, hogy hogyan oldja meg az esetet, hanem hogy felismerje, miért reagál így, hogyan lehetne másként mûködnie, s mi akadályozza, illetve mi segíthetné õt abban, hogy képes legyen változtatni.

Az esetek, amikkel szupervizorhoz fordulunk, különbözõek lehetnek: ide tartoznak a szakmai krízishelyzetek, a karrierépítés kérdései, a kollegiális kapcsolatok kommunikációs problémái, a hierarchia és az adott szakma, intézmény befolyása, hatása az egyéni munkavégzésre, a kiégés jelensége, és mindaz, ami hivatásunk gyakorlása közben megnehezíti mindennapjainkat.

A szupervízió lényegi gondolata az egészség mértéke. Célja, hogy segítsen megõrizni és fejleszteni szakmai és személyes kompetenciánkat, munkabírásunkat, és lelki stabilitásunkat. Éppen ezért az emberi erõforrás aspektusából a minõségbiztosítás elengedhetetlen eszközrendszere.

A szupervízió folyamatot, beszélgetéssorozatot jelent, alkalmanként 1,5-3 órás találkozásokat. Az együttes munka keretit, védettségét szerzõdés (jogi és lélektani értelemben egyaránt) garantálja.

A szupervízió formái:

  • Egyéni szupervízió – coaching
  • Csoport szupervízió
  • Team szupervízió
  • Szervezeti szupervízió

A csoportok létszáma 5-12 fõ. A találkozók általában kéthetente zajlanak. Az egyéniben 1-2 órás, míg a csoportoknál 3 órás idõtartamban.