Fõoldal \ Szolgáltatások \ Képzés / Fejlesztés \ Tréningek

Tréningek

  • Vezetõképzés ↓

    Vezetõképzés

    Vezetõképzés

    A vezetõi készségfejlesztõ programjainkat négy nagy kompetenciakör köré csoportosítottuk:

    Önismeret és Kommunikáció
    • Önismeret/Öntudatosság
    • Kétirányú visszajelzés
    • Mások meghallgatása
    • Írásos és szóbeli kommunikáció
    • Szóbeli prezentáció
    • Célkitûzés/Jövõbe tekintés
    Feladatmenedzsment
    • Tervezés/szervezés
    • Feladatok delegálása
    • Utánkövetés (follow-up)
    • Teljesítmény megítélése
    • Teljesítmény menedzsment
    • Teljesítmény elismerése
    • Feladat/projektmenedzselés
    Munkatársakkal való bánásmód (People Management)
    • Együttmûködés
    • Interperszonális érzékenység
    • Konfliktuskezelés / tárgyalás
    • Csapattámogatás
    • Vezetés / befolyásolás
    Problémamegoldás
    • Határozottság/ítélõképesség
    • Következetes problémaelemzés

    Bízza magát gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezõ tréner-tanácsadó kollégáink szakértelmére!

  • Értékesítés ↓

    Értékesítés

    A recesszió hatására az értékesítõk igazán nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis a tõlük elvárt teljesítményhez normál körülmények között is több készség és képesség együttes meglétére van szükség, ez pedig nem könnyû feladat. A válság okozta üzleti lassulás pedig az õ munkájukban jelenik meg leginkább, és sok esetben nekik kéne valami teljesen új módszert kitalálniuk, hogy az elvárt eredményeket fel tudják mutatni.

    Mivel az értékesítési volumen növelése fontos kritérium ahhoz, hogy a cég bevételei ne csökkenjenek drámai módon, és a munkatársak is biztonságban érezzék magukat, fontos, hogy idõben kezeljük a kialakult helyzetet.

    Kiváló szakembereink naprakész tudással állnak rendelkezésre a teljes értékesítési folyamat fejlesztésében. Válasszon programjainkból:

    Értékesítés
  • Kommunikáció ↓

    Kommunikáció

    "A között, amit gondolok, amit mondani akarok, amit mondani vélek, amit mondok, amit hallani szeretnél, amit érteni vélsz, amit érteni akarsz, és amit értettél, legalább hét lehetõség adódik a félreértésre."

    A kommunikációs tréningek során mindenki számára élõ, napi problémákat járunk körül.

    Mindannyian számtalan példát tudunk mondani félrecsúszott kommunikációs helyzetekrõl, saját sikertelenségeinkrõl, és mások kudarcairól egyaránt. Egyikünknek az a problémája, hogy nem tud hatásosan érvelni, míg más nem tud nemet mondani vagy negatív véleményt nyilvánítani. Éppen ezért érdemes végiggondolnunk, melyek azok fennálló problémák, amelyekre tréninget keresünk.

    Tematikus kommunikációs programjaink:

    • Asszertív kommunikáció
    • Nyertes-nyertes kommunikáció
    • Vezetõi kommunikáció
    • DISC alapú kommunikáció
    • Az aktív meghallgatás
    • Kommunikáció nehéz helyzetekben
    • Munkahelyi szintek között kommunikáció
    • Interkulturális kommunikáció
    • Az öt nagy "KO" (kommunikáció, kooperáció, koordináció, konfliktus, konszenzus)

    A kommunikáció témaköre egyszerûnek tûnik, a megvalósítás ugyanakkor nagy felelõsséget igényel a tréner részérõl. Bízza magát gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezõ tréner-tanácsadó kollégáink szakértelmére!

  • Stresszkezelés ↓

    Stresszkezelés

    Selye János, a stressz elmélet megalkotója, a Nemzetközi Stressz Intézet megalapítója szerint az öregség nem más, mint az életben elszenvedett sérülések és feszültségek összességének eredménye.

    Stresszkezelés

    Orvosi értelemben ezek a sérülések nem a ráncokban, hanem inkább a kémiai és lelki folyamataink változásában jelentkeznek, és így okoznak helyrehozhatatlan károkat. A közel negyven éve megjelent Életünk és a stressz címû mûvében Selye feltárta, hogy milyen óriási károkat okoz a stressz az emberi szervezetben. Állítása szerint ártalmasabb bárminél, amivel a környezetünkben szembekerülünk. Velünk élõ ellenérzéseink, megrögzött nem múló sérelmeink és haragunk nemcsak sebezhetõvé tesz minket, hanem fizikailag is legyengít.

    Régen a stressz elsõsorban fizikai jellegû volt - mint ahogy az ember reakciói is: ütött vagy elfutott. A gyors lefolyású testi megpróbáltatás után a szervezet ellazult, az ember felszabadulhatott és megnyugodott, hiszen sikerrel vette az akadályt.

    A folyamatos túlfeszítettségre azonban nem vagyunk felkészülve. Szervezetünk ma is az õsember egykori védekezésmódjához folyamodik, noha ez idejét múlta. Élet-halál helyzetben alkalmas volna ez a készültség a menekülés vagy támadás elõkészítésére, de a modern stresszek (infláció, munkahelyi konfliktusok, elbocsátás, stb.) elhárításához rendkívül gazdaságtalan. Mégis ugyanúgy reagál a szervezetünk a szimbolikus fenyegetettségekre, képzelt félelmekre, mint a valódiakra.

    Például egy megoldatlan munkahelyi konfliktus során a stressz arra készíti fel szervezetünket, hogy üssünk, támadjunk, széttépjük a másikat. Ezt azonban mégsem tehetjük, így a mobilizált energia megreked. A zsírsavak lerakódnak az érfalakon, a cukor zavart kelt az inzulin-háztartásban, az adrenalin és a noradrenalin megemeli a vérnyomást, növelik a vér-zsírsav (koleszterin) szintet, fokozzák a véralvadást, elõsegítve a szív ereinek eltömõdését, ami az infarktus elõidézésében játszik komoly szerepet. Így vezet a stressz pszichoszomatikus betegségekhez.

    Ezeknek a felismeréseknek a birtokában olyan gyakorlatorientált programot dolgoztunk ki ügyfeleink számára, amely segíti a stresszorok beazonosítását, a hatékony megküzdési módok (koping) beépítését a mindennapokba, ami által csökkennek a munkahelyi gondjaik, a munkahelyi stressz tünetei. Stresszkezelési kérdésekben kérje képzett szakembereink tanácsát!

  • Érzelmi intelligencia ↓

    Érzelmi intelligencia

    Egy vízvezeték szerelõ a szakma finomságaira oktatja az inasát. "Mindenekelõtt fiam - hangzik a tanítás -udvariasnak és tapintatosnak kell lenned az ügyfelekkel." Az inas megvallja, hogy tudja, mi az udvariasság, de az nem világos számára, mi a tapintat. "Nos fiam - jött a válasz - az valami ilyesmi. Mondjuk, benyitsz egy fürdõszobába, hogy megjavítsd a csapot, és megdöbbenésedre egy fiatal hölgyet pillantasz meg a kádban. Gyorsan bezárod az ajtót, és azt mondod: "Bocsánat uram!" Nos, az "uram " - ez a tapintat.

    Mindenki tudja, hogy a sikerességet meghatározó tényezõk kiemelkedõen fontos része az érzelmek kezelésének módja. Szinte nincs olyan munka, amelyben közvetlenül vagy közvetve ne lenne szerepe az emberi kapcsolatoknak. Sokszor hallunk ilyesmit: "Nagyon jó szakember, csak nem tud bánni az emberekkel".

    Érzelmi intelligencia

    Daniel Goleman Az érzelmi intelligencia c. könyvében kifejti, hogy az ész, a logika és a sikeresség, eredményesség, boldogság, az elvárásoknak való megfelelés sokszor köszönõ viszonyban sincsenek egymással. Goleman szerint a magas IQ körülbelül 20%-át teszi ki a sikert befolyásoló tényezõknek, míg a munkahelyi kiválóság 80%-ban az érzelmi intelligenciától függ.

    Az érzelmi intelligencia meghatározó szereppel bír a vezetõi eredményesség, a személyes kapcsolatépítés és a kommunikáció területén, valamint a munkahelyi és magánszféra egyensúlyának kialakításában és fenntartásában. Kérdés lehet-e fejleszteni ezt a készségünket, és ha igen, mennyiben és hogyan?

    A jó hír, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthetõ! Ugyanakkor tudatosítanunk kell magunkban, hogy csak lassan és igen sok munkával, mivel fejlesztése egyrészt tudatosítás útján, majd az azt követõ kontrollált, rendszeres, ismétlésen alapuló gyakorlás révén történhet. A tréning utat mutat, de a munka javarésze a résztvevõkre vár.

    Az érzelmi intelligencia ugyanis több kompetenciát is tartalmaz. Goleman szerint ezek öt fõ csoportba sorolhatók. Az elsõ két csoport úgynevezett személyes kompetenciák, a maradék három pedig szociális kompetenciák gyûjtõnéven ismeretes.

    Személyes kompetenciák:

    1. én-tudatosság (önismeret, önértékelés, önbizalom)
    2. önszabályozás (önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás)

    Szociális kompetenciák:

    1. empátia (mások megértése és fejlesztése, szükségleteik felismerése, sokszínûség értékelése, érzelmi feszültségek érzékelése)
    2. motiváció (kezdeményezõkészség, optimizmus, elkötelezõdés, teljesítmény-ösztönzés)
    3. társas készségek (befolyásolás, kommunikáció, konfliktuskezelés, irányítás, kapcsolatépítés, együttmûködés, csapatszellem)

    Az érzelmi intelligencia mérhetõ és fejleszthetõ. Kérje tapasztalt szakembereink segítségét!

  • Idõgazdálkodás ↓

    Idõgazdálkodás

    Idõgazdálkodás

    A rendelkezésünkre álló idõ hatékony beosztásának titka, hogy meg tudjuk különböztetni egymástól azt, hogy mi a fontos és mi a sürgõs. Sokan minden sürgõs dolgot fontosnak érzékelnek, s ez az idõfelhasználásra vonatkozó döntéseik helyes meghozatalát igencsak megnehezíti. Tennivalóink elvégzésének helyes sorrendjét megtalálni, a prioritásokat felállítani nem bonyolult feladat. Valójában az idõgazdálkodás arról szól, hogy adott idõ alatt inkább kevesebb feladatot végezzünk el, de azok valóban fontos dolgok legyenek. Így leszünk végeredményben hatékonyabbak.

    Az Idõgazdálkodás program az alábbi elvekre épül:

    • Az igazi értékek harmóniában vannak a természeti törvényekkel!
    • A döntés a Tied! Dönts, és légy proaktív, vagy mindig az események után haladsz.
    • Támaszkodj a környezetedre! Használd a szinergiát!
    • Figyelj az alapvetõ emberi szükségletekre és képességekre!
    • Ügyelj a munka és magánélet egyensúlyára!
    • Végy példát a munkaadódról: legyen saját küldetésed, értékrended, jövõképed, és mûködési normáid!
    • A céljaid legyenek KEMÉNY célok (SMART goals)!
    • Tervezz, cselekedj, figyelj az utánkövetésre!
    • Készíts napi, heti, havi vagy éves terveket! Ezeket kövesd nyomon!
    • Az erõfeszítéseid húsz százaléka hozza az eredményeid nyolcvan százalékát!
    • Priorizálj! A fontos dolgokra koncentrálj a sürgõsek helyett!
    • Egyszerre egy feladattal foglalkozz! Kezdd a nehezebbel!
    • A nagyobb feladatokat oszd fel kisebb egységekre! Azokat önálló feladatként kezeld!
    • A kisebb, rutin jellegû tennivalókat egy csoportba gyûjtve végezd el!
    • Delegálj! Szánj idõt az ellenõrzésre!
    • Kezeld a zavarásokat! Mondj NEM-et!
    • Mindennek legyen meg a helye! Tarts rendet magad körül, és az íróasztalodon is!
    • Írd fel a tennivalóidat, terveidet, ötleteidet, információidat, vagy mondd diktafonba!

    A fenti elvek és gyakorlatok jelentõs részét rendszeresen használják a termelésben dolgozók. Õk ezekre saját terminológiájukat használják, mint például:

    • JIT: Just in Time - Éppen idõben
    • PDCA: Plan, Do, Check, Act - Tervezz, Végezd el, Ellenõrizd, Cselekedj
    • 5S: Seiri, Seiton, Seiso, Seiketsu, Shitsuke - Szelektálás, Szervezés, Szépítés, Szintentartás, Szorgalmasság
    • Kaizen - fejlesztés kis lépésekben
    • Problémamegoldás 7 lépésben - Shiba professzor módszere szerint
    • stb.

    Az idõgazdálkodás személyes tervezettséget és szervezettséget jelent. A módszerek széles tárházából szakembereink segítségével Önnek is megtaláljuk a leghasznosabbat.